2014. november 5., szerda

Lengyel perec (koszorú) + VKF! 67. forduló




Aki követi blogomat, tudhatja, hogy nagy kelt tészta rajongó vagyok, bármikor hajlandó vagyok nekiállni egy adag kalácsot vagy péksütit készíteni. Egyszerűen nem tudok ellenállni a frissen sült kalácsnak, simán eléldegélnék én kelt tésztán és csokoládén. :D Ezért is választottam a VKF! 67.fordulójának témájául a kelt tésztát, bízva abban, hogy másoknak is fog tetszeni ez a téma, és a végén majd, az összefoglalóban gyönyörködhetünk egymás szebbnél-szebb és finomabbnál-finomabb kalácsaiban. Vasárnap éjfélig még várom a remekműveket, majd jövő héten megpróbálom hozni az összefoglalót is. :) (Addig is, aki érdekelt ez ügyben, több információt itt olvashat.)
Én ezekkel a perecekkel, vagy az én esetemben koszorúval, járulok hozzá a VKF! ezen fordulójához. Mindenben követtem a leírást, csupán a formázásnál tértem el, nem pereceket, hanem koszorút formáztam. Pár helyen olvastam, hogy a pereceket nem csak lelocsolták, hanem teljesen belemártották a szirupba. Nekem így már túl édes lett volna, de ha a mártogatós verziót választanánk, akkor duplázzuk a sziruphoz való mennyiséget. Ezt a péksütit is ajánlom kipróbálásra, nagyon finom, különösen langymelegen. ;)

Hozzávalók a tésztához:

- 10 dkg vaj
- kb. 3 dl tej
- 2,5 friss élesztő
- 7,5 dkg cukor
- 1 cs. vaníliás cukor
- csipet só
- 55 dkg liszt

Hozzávalók a töltelékhez:

- 5 dkg puha vaj
- 2 cs. vaníliás cukor

Lekenni:- 1 tojássárga + 2 tk tej

Hozzávalók a sziruphoz:


- 3 ek méz
- 3 ek víz

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit, a vaj kivételével, a kenyérsütőgép üstjébe mérjük és elindítjuk a dagasztó programot.
Amikor már a tészta összeállt, több részletben hozzáadjuk az olvasztott és kihűtött vajat, mindig megvárva, hogy az előzőt beledolgozza a gép. Dagasztás után lezárjuk a gépet, majd hagyjuk, hogy duplájára keljen a tészta.

A megkelt tésztát kiborítjuk a dolgozó felületre (nem kell lisztezni!) és óvatosan átgyúrjuk, majd két egyenlő részre osztjuk.

A tésztadarabokat egyenként kinyújtjuk kb. 25x40 cm nagyságú téglalappá és megkenjük a puha vaj felével, majd rászórunk 1 csomag vaníliás cukrot. Gondolatban két részre osztjuk, majd hosszába, a bal részét ráborítjuk a tészta jobb felére, úgy hogy fedje be teljesen. Párszor végig megyünk rajta a sodrófával, majd a hosszabbik részénél kb. 2 cm széles csíkokra vágjuk.


Mindegyik csíkot hosszanti irányba félbevágjuk úgy, hogy az egyik vége egybe maradjon. Összefonjuk a szárakat, és megformázzuk perecnek vagy karikának.

Sütőpapíros tepsire rakosgatjuk a pereceket, 15 percet pihentetjük, majd lekenjük a tejjel hígított tojássárgával.
Előmelegített sütőben szép aranybarnára sütjük.

Ugyanígy járunk el a másik a tésztadarabbal is.

Időközben elkészítjük a szirupnak valót, amihez a mézet és vizet egy kisebb lábasba tesszük és összemelegítjük. Nem kell forralni, csak addig melegíteni, amíg a méz teljesen felolvad.

A sütőből kivett, még forró pereceket lelocsoljuk a sziruppal.

Forrás innen.

8 megjegyzés:

  1. Hű de jó lenne ezt megkóstolni:) Nagyon guszta!

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű perecek! Jól esne egy-két darab :)

    VálaszTörlés
  3. De szépek! Itt ezt az elsőt el is majszolgatnám. :)

    VálaszTörlés
  4. De jó! Lengyelországban élek már 8 éve, de még sosem gondoltam arra, hogy itthon megsüssem. Utcán árulják kis üvegfalú kocsikból főleg az ország déli részén, pl Krakkóban. Így is hívják általában, hogy krakkói perec. Több fajtája is ismert, a leggyakoribb a szezámmagos és a mákos. Mindegyikkel megszórják a perec tetejét, a belsejébe nem kerül más, mint amit a fenti recept is tartalmaz. Köszönöm! Kipróbálom! 😊

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezek a kis részletetek a perecről! :) Ha kipróbáltad a receptet, remélem ízleni fog.

      Törlés