2015. december 11., péntek

Császármorzsa + VKF! 75. forduló



Az elmúlt hónapokban sajnálatos módon lemaradtam több bloggerek közti játékról, pedig nagyon élvezem ezeket a játékokat, de egyszerűen nem volt időm rájuk. Most is szinte lecsúsztam a Timcsi által lebonyolított VKF! ((Vigyázz!Kész!Főzz!) fordulóról, de végül mégis sikerült. :) A téma, amit Timcsi választott, az a „Hírességek asztalánál”, vagyis olyan desszerteket, ételeket kell készíteni, ami valamilyen módon köthető valamelyik hírességhez. Szerepelnek ilyen édességek, ételek már a blogon, mint a Zserbó-szelet, Sacher muffin (a torta leegyszerűsített formája), Linzer, Rákoczi túrós Csirkemell Sztroganoff módra,vagy a Dubarry-leves. Amikor elolvastam a kiírást, első gondolatom a Mikszáth szelet volt, de aztán átgondoltam, mert valami gyors és egyszeri fogyasztásra valót szerettem volna készíteni, így maradtam a császármorzsa mellett.
Több változata ismert, készülhet csak lisztből, búzadarából, vagy a kettő keverékéből is. Az eredeti osztrák császármorzsa liszttel készül, és inkább a palacsintatésztára hasonlít, de én most a búzadara-liszt változatot készítettem el, és a recepten annyit változtattam, hogy forró tejet használtam, így megtudtam spórolni azt az egy órát, vagy még többet is talán, amíg a búzadara megszívta magát nedvességgel.
Több legenda is kering a császármorzsa eredetéről, de senki sem tudja megmondani pontosan, hogy melyik a valódi.  Állítólag Ferenc József császár kedvenc étele volt, és "az egyik legismertebb szerint, keletkezése a császár egyik vadászatával hozható összefüggésbe. Ugyanis a császár egyszer fiatal korában vadászat közben eltévedt az erdőben, és amikor hosszas bolyongás után erdei házikóra bukkant, az itt lakó anyóka finom süteménnyel kínálta meg a megéhezett császárt. A sütemény, amely megmentette az uralkodót az éhhaláltól, később nagy sikernek örvendett a bécsi udvarban, és lassan a mindennapi étkezések fénypontjává vált. Egy másik legenda szerint a császármorzsa felfedezése Sissinek köszönhető, aki utálta a tésztaféleségeket és a gombócokat, és egy nap azzal kísérletezett a konyhában, hogy különféle alapanyagokat kevert össze." (Forrás innen.)

Hozzávalók:

- 10 dkg búzadara
- 0,7 dkg liszt
- 2,5 dl tej
- 3 tojás
- 1 csipet só
- 2 cs. vaníliás cukor
- 7 dkg cukor
- 1/2 citrom reszelt héja

+ kb. 4 dkg vaj

Díszíteni:

- porcukor
- házi sárgabaracklekvár

Elkészítés:

A lisztet, búzadarát és a citrom reszelt héját egy mélyebb tálba szórjuk és összekeverjük, majd ráöntjük a felforrósított tejet. Egyneművé keverjük és félretesszük felhasználásig.

A tojásokat szétválasztjuk, majd a fehérjét a sóval kemény habbá verjük.
A tojássárgáját a cukorral habosra keverjük, amíg megnő a térfogata és világos színű lesz, majd hozzákeverjük a tejes keverékhez. A kemény tojásfehérje habból 1-2 evőkanállal hozzákeverünk a masszához, majd a többi habot óvatosan beleforgatjuk.

Egy nagyobb serpenyőben felmelegítjük a vajat, majd ráöntjük a masszát. Ha az alsó fele megbarnult, akkor megfordítjuk, majd apró darabokra, morzsákra tördeljük. Folyamatosan kevergetjük, és addig pirítjuk, amíg nem marad nyers rész, és szép aranybarna lesz.

Tálaláskor megszórjuk porcukorral, és lekvárral kínáljuk.

1 megjegyzés:

  1. De szeretem! :) Én is a minap készítettem és most esik le, hogy még nálam sincs fent. :D

    VálaszTörlés